2017. augusztus 11., péntek

Colleen Oakley - Karnyújtásnyira



A General Press Kiadó gondozásában jelent meg hazánkban Colleen Oakley legújabb regénye, a Karnyújtásnyira. A Blogturné Klub három bloggere eredt a meghökkentő, romantikus történet nyomába, s ha a turnéval tartotok, Ti is megnyerhetitek a könyv egy példányát!


Colleen Oakley: Karnyújtásnyira

Kiadó: General Press
ISBN: 9789634520276
Oldalszám: 408 oldal
Fordító: Ligeti Lujza

Fülszöveg:
Életem ​első csókjába kis híján belehaltam…Akár így is kezdődhetne a fiatal lány, Jubilee Jenkins élettörténete, aki igen ritka és veszélyes betegségben szenved. Allergiás, és nem is akármire: az emberi érintésre. Miután a középiskola utolsó évében emiatt csaknem az életét veszti, és kisvártatva az édesanyja is elköltözik hazulról, jóformán remeteként éli az életét. Kilenc hosszú éven át ki sem lép az otthonából, tökéletes elszigeteltségben éli a mindennapjait. Az édesanyja halálakor azonban teljesen kicsúszik a lába alól a talaj. Jubilee kénytelen lesz szembenézni a világgal – és vele együtt a benne élő emberekkel is –, hogy gondoskodni tudjon magáról. A megpróbáltatásai sora ezzel azonban nem ér véget. Egy nap, amikor épp hazafelé tart a munkából, a szemtanúja lesz annak, amint egy fiúcska a sebes folyóba ugrik. Gondolkodás nélkül a habokba veti magát, holott tudja jól, ha a fiúhoz ér, azzal a saját életét kockáztatja. A szerencsés megmenekülést követően pedig ideje sincs felocsúdni, mert ismét száznyolcvan fokos fordulatot vesz az élete. A kórházban megismeri ugyanis a fiú apját, az ugyancsak hányatott sorsú Ericet, akivel, úgy tűnik, a legkevésbé sem közömbösek egymás iránt. De milyen jövő várhat két olyan emberre, akik a kölcsönös vonzódás ellenére tudják: sosem érhetnek egymáshoz, és sosem csókolhatják meg a másikat?




Prológus
- Részlet a könyvből -


"Első pillantásra Jubilee Jenkins csak egy a sok harmadikos gyerek közül. Tudja mind a három Pindúr Pandúr nevét, amik a kis pólóját díszítik (ha kérjük, fel is sorolja őket), és szándékosan felemás zoknit hord, ami a jelek szerint nagy divat a Griffin Általános Iskolában. Színes hajgumik zabolázzák vékony szálú, vöröses haját.
Jenkins abban is hasonlít sok amerikai harmadikoshoz, hogy allergiás. A szakértőket aggodalommal töltik el az allergia Világszervezet adatai, miszerint az allergiás - köztük az ételallergiás - és az asztmás gyerekek száma a nyolcvanas évek közepétől egyre növekszik.
de Jenkins nem mogyoróvajra allergiás; nem is a méhcsípésre. Még csak nem is az állatokra vagy bármi másra a szokásos allergiák közül.
Jubilee Jenkins az emberekre allergiás.

1989-ben született, édesanyja, Victoria Jenkins egyedül neveli. Jubilee átlagos kisbabaként látta meg a napvilágot. "Mindig is egészséges volt. Héthetesen átaludta az éjszakát, tíz hónaposan járni kezdett - meséli az anya. - Hároméves koráig semmi baja sem volt."
Ekkor történt, hogy Ms. Jenkins, akit épp a Belk áruház igazgatójává léptettek elő a Tennessee állambeli Fountain Cityben, észrevette, hogy Jubilee bőrén kiütések jelennek meg. És nem csak pár kis pöttyöt látott.
"Borzasztó volt - a hatalmas, kidudorodó varak, a szörnyen viszkető kiütések, a hámló bőrterületek végig a karján és az arcán . meséli Jenkins. - Úgy visított, mint akit nyúznak, annyira fájt neki." Hat hónap leforgása alatt Jenkins több mint húsz alkalommal vitte lányát a háziorvoshoz, valamint a kórház sürgősségi osztályára - de senki sem tudta kideríteni, mi baja lehet. Jubileenek az anafilaxiás sokk miatt háromszor is adrenalininjekciót kellett adniuk. Az orvosok tanácstalanok voltak.
A helyzet három éven át mit sem változott, miközben Jubileet minden lehetséges, a huszadik században rendelkezésre álló allergiateszttel megvizsgálták.
"A kis karja olyan volt, mint egy tűpárna - meséli az édesanya. - Otthon is megpróbáltunk mindent; lecseréltük a tisztítószereket, ételnaplót vezettünk, az össze szőnyeget eltávolítottuk a házból, újrafestettünk. Még a dohányzásról is leszoktam!"
Csak akkor kaptak válaszokat a kérdéseikre, amikor megismerték dr. Gregory Benefield allergológust, aki később az atlantai Emory Egyetem docense lett."





Colleen Oakley és a történet






Nyereményjáték


A kötethez tartozó játékunkban most a "fóbiák földjére" utazunk. A feladatotok, hogy a kérdésekben meghatározott félelmeket, iszonyokat idegen szóval nevezzétek meg, s a helyes megfejtést írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába (egy példa: hogy nevezzük, ha valaki fél a pókoktól? - a válasz: arachnofóbia).
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.


A tizenhármas számtól való félelem, melyet gyakran tartanak babonának.




Nézzetek be a többi állomásra is

08/07 Szembetűnő
08/09 Könyvvilág
08/11 Dreamworld

2017. augusztus 9., szerda

Elizabeth Hoyt - Egy ágyban a szörnyeteggel

A General Press kiadó jóvoltából megjelent Elizabeth Hoyt kedvelt Maiden Lane sorozatának legújabb kötete. Az Egy ágyban a szörnyeteggel előzőleg megismert Apollo történetét meséli el, akinek életébe váratlanul becsöppen Lily Stump és mindent megváltoztat.
Gyertek és ismerjétek meg velünk együtt közelebbről Apollot!


Elizabeth Hoyt: Egy ágyban a szörnyeteggel

Kiadó: General Press
ISBN:
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Szigeti Judit

Fülszöveg:
Lily Stump kisfia kifulladva rohan az anyjához: egy szörnyeteg van a kertjükben. A nagydarab, vad külsejű férfi üres tekintete azonban meggyőzi a nőt, hogy nem kell az idegentől tartania, élhetnek egymás mellett, a számukra menedékként szolgáló, düledező épületben meg a parkban. A csonka kis család és a néma idegen mindennapjai lassacskán összefonódnak, ám a nő egy nap megdöbbentő felfedezést tesz: a rejtélyes férfi cseppet sem együgyű, a bamba arc csak álca.
Mit titkolhat, mi vagy ki elől rejtőzik? És vajon mi lehet a hallgatása mögött? Szóra bírhatja-e őt Lily? Elég-e ehhez a zsigeri vonzalom, amely egyre leküzdhetetlenebbé válik kettejük között, vagy kénytelenek lesznek üzenőfüzetekre hagyatkozni a találkozásaik során? És ha a rejtélyre fény derül, az vajon nem választja el őket örökre egymástól?
Elizabeth Hoyt regényében két súlyos titkot cipelő ember kerül izgatóan közel egymáshoz; megtapasztalva azt, hogy megszólalni, megszólítani a másikat vágyat, szerelmet és elköteleződést hoz magával.

Saját véleményem:
Az embert mindig akkor éri a legkellemesebb meglepetés, amikor nem is számít rá.
A sötétség hercegét ugyan szerettem, ám rá kellett jönnöm, az eltelt hónapok során jócskán megfakult az emlékezetem, ami azt eredményezte, hogy bár akadtak ismerősen csengő nevek - főként Apolloé -, nem tudtam hová helyezni őket, és bizony olyan dolgok is a rejtély erejével hatottak rám, melyekről korábban tudomásom volt. De épp ez a nagyszerű a történelmi romantikusokban! Akár önállóan, akár sorozat részeként olvassa az ember, érthetőek. Önálló kötetként kezelve több a titok, míg sorozatként az összeérő szálak, apróbb átkötések melengetik meg szívünket.

A történet egészét tekintve egy végtelenül egyszerű, ámde annál hangulatosabb regényről beszélhetünk.
Eleinte lassan csordogálnak az események, ami nagyban köszönhető a fix helyszínnek, melyet alig hagynak el a főszereplők - mégis olvastatja magát, észrevétlenül férkőzve az olvasó szívébe. Könnyű ugyanis megszeretni egy olyan párost, akik ha csak távolról is, de emlékeztetnek a Szépség és a Szörnyeteg alakjaira.
Mind Apollo, mind Lily (és családja) a leégett színház elszigetelt területén kénytelen meghúzni magát, ki ezért, ki azért. Lily munkanélküliként igyekszik átvészelni a napokat, és elfogadni minden lehetőséget, amit csak kínálnak - lett légyen szó egy épen maradt lyukról a színházban, vagy szellemírói tevékenységről -, hogy eltarthassa csonka családját. Teszi mindezt a kor legnépszerűbb színésznőinek egyikeként.
Lily tipikus Belle-i karakter. Egyszerű, kedves, családcentrikus, a szeretteihez végtelenül hűséges, okos, bátor, talpraesett nő, ráadásul több szempontból is kilóg a társadalomból. Férfi szerepekben (is) brillírozik, miközben jobbnál jobb színdarabokat ír.
A szerző általa olyan eszményeket ragadott meg, mint az anyaság és a küzdelem - téve ezáltal a hétköznapi nők példaértékű hősévé -, karakterének pedig kétféle énje, valamint racionalitással és vágyakkal vívott csatái adnak extra színezetet.

De ha már a klasszikus mesét emlegetem, nem feledkezhetünk meg a szörnyről sem, aki ebben az esetben nem más, mint Apollo. A férfi külső adottságait, valamint fizikumát tekintve tökéletesen megfelel a képnek, ám mindezeken túlmenően is tökéletes megtestesítője a karakternek.
Apollo évekig raboskodott olyasmiért, amit el sem követett. Megfosztották rangjától, de még hangjától is, a lelkét pedig sosem múló sebek érték. Egyetlen vigasza (testvére mellett) a kerttervezés, melyet tökéletesen kamatoztathat a leégett színház elszenesedett parkjának újjáépítésekor.
A néma melák nap, mint nap, elszigetelten az emberektől a földet túrja, így akad rá Lily kisfia, aki eleinte szörnynek hiszi. Vicces tévedése pedig összehozza előbb őt, majd anyját is Apollóval, mely mind a két fél számára humoros és veszélyes helyzeteket eredményez.
Apollo bujkál, nehogy elfogják és újra börtönbe zárják, míg Lily egy múltbeli esemény miatt tartózkodik a hozzá hasonló férfiaktól. Kezdetben megvetik egymást, Apollo direkt félrevezeti a nőt, aki így azt hiszi, félkegyelmű, közben pedig egyre szorosabb kötelék alakul ki köztük. Kettejük kapcsolatának építkezése nem annyira látványos, perzselő vagy mindent elemésztő; a folyamatosan változó státuszuk-szerepük az, ami izgalmassá teszi őket; a folyamatosan változó mérlegállás, mely csupán rövidke ideig kerül azonos szintre.

Különleges élmény volt olyan szereplővel megismerkedni, mint Apollo. A műfajban tett kalandozásaim során rengetegféle karakterrel találkoztam már, de olyannal, akinek valamiféle fizikális "torzulása" volt, még nem. A némaság pedig többszörösen érdekes. Már pusztán a hogyan is. Végig hajtott a kíváncsiság, hogy rájöjjek, mi történt Apollóval, miért némult meg. Közben viszont módfelett élveztem, ahogy a némasága hol előnyként, hol hátrányként jelent meg. Elizabeth Hoyt remekül játszott vele. Mi több, ehhez igazította a cselekményt. Mindig akkor állt be valamiféle változás, amikor a némasággal kapcsolatban is történt valami. Például Lily és Apollo kapcsolata is akkor ugrott másik szintre, amikor ez-az kiderült.

Mindent egybevetve nagyon szerettem ezt a részt - a családias hangulatát, az ellentétpárokat, a szerteágazó szálakat, a második részben felbukkanó csavarokat vagy a fejezet előtti kis történetfoszlányokat. Az Egy ágyban a szörnyeteggel könnyed, mégis csavaros történet szeretetről, családról, változásról, melyben a romantika éppúgy jelen van, mint a nyomozás, vagy a fájdalmas titkok.
Jómagam rengeteget nevettem rajta, míg az utolsó harmad teljesen váratlanul ért a maga fordulataival. Szívből ajánlom a műfaj kedvelőinek. Elizabeth Hoytban nem lehet csalódni.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Apollo
Kedvenc jelenet: a meztelenül fürdőzős
Negatívum: -
Borító: 5/3
Sorozat: Maiden Lane . része, de önállóan is olvasható




Nyereményjáték


Mostani játékunk némi utánajárással igazán nem lesz nehéz, minden állomáson egy keresztrejtvény kérdést találtok Elizabeth Hoyt könyvei világához kapcsolódóan, helyes válaszokat a Rafflecopter megfelelő dobozába szükséges beírnotok. Ha helyes minden megfejtésetek, végén a tábla vastagon kijelölt részén Elizabeth Hoyt egy másik karakterének nevét kapjátok megfejtésül. (Minden állomás Rafi dobozban szereplő száma a keresztrejtvény sorát jelöli, így ha felcserélődne netán az állomások sorrendje, akkor is a Rafiban feltüntetett sorszámot vegyétek figyelembe.)
Játékra fel!
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Mi a Botrányos vágyak női főszereplőjének keresztneve?




Nézzetek be a többi állomásra is

08/03 Insane Life
08/05 Angelika blogja
08/07 Betonka szerint a világ
08/09 Dreamworld
08/11 Deszy könyvajánlója
08/13 Könyvvilág
08/14 Kelly & Lupi olvas
08/16 Kristina blogja
08/18 Olvasónapló

2017. július 29., szombat

J. P. Delaney - A lány a múltból



A Maxim Könyvkiadó a Könyvhétre jelentette meg J.P. Delaney: A lány a múltból című könyvét, mely az amerikai és az angliai megjelenés után több mint 35 országban került a könyvespolcokra óriási sikerrel, és a filmes jogok is elkeltek. Tarts a Blogturnés bloggerekkel ennek a misztikus thrillernek a blogturnéján, és a játékunk során megnyerheted a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét.


J. P. Delaney: A lány a múltból

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617435
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Sóvágó Katalin

Fülszöveg:
A lány a vonaton és a Holtodiglan után itt az új lélektani thriller, amely két nő váratlan szerencséjéből és rejtélyes sorsából forogja ki magát a kétszínűség, a halál és a csalás kaleidoszkópjává.
Írja össze azokat a tárgyakat, amelyeket nélkülözhetetlennek tart! A kérdés különösnek, sőt tolakodónak tűnik – és a két nő számára, akik megválaszolják, pusztítóak lesznek a következmények.
EMMA
A sokkoló betöréstől megviselt Emma új lakásba akar költözni, ám egyetlen helyet sem talál megfizethetőnek vagy elég biztonságosnak. Egészen addig, amíg meg nem érkezik a Folgate Street egy számba. A ház az építészet remeke: minimalista tervrajz, halvány kő, táblaüveg, égig érő falak. Ám vannak szabályok. A titokzatos építész, a tervező, továbbra is parancsol a házban: nincs könyv, nincs díszpárna, nincs fénykép, sem rendetlenség, egyáltalán semmiféle személyes tárgy. A teret arra szánták, hogy megváltoztassa azt, aki benne él – és ez be is következik.
JANE
Magánéletének tragédiája után Jane új életet akar kezdeni. Amikor rátalál a Folgate Street egyes számra, azonnal megtetszik neki a ház, és annak zárkózott, vonzó tervezője. Röviddel beköltözése után Jane értesül a hozzá külsőre és korban is hasonlító, előző lakó tragikus balesetéről. Miközben Jane megpróbálja szétszálazni az igazságot és a hazugságot, akaratlanul is ugyanazokat a mintákat követi, ugyanazokat a döntéseket hozza, ugyanazokkal az emberekkel hozza össze a véletlen, és ugyanazt a rettegést éli át, mint az előző lány.

Saját véleményem:
J. P. Delaney történetéhez foghatóval eleddig nem találkoztam. Minden szempontból rendhagyó mű, már csak legfontosabb szereplője, a ház miatt is.
A lélektani thriller egyébiránt soha nem tartozott a kedvenc műfajaim közé, messzire elkerültem, így elsőre A lány a múltbólon is könnyedén átsiklottam. Ám amikor újra elém került, annyira megfogott a szerző házzal kapcsolatos alapgondolata, hogy úgy döntöttem, teszek vele egy próbát.
Képzeljetek el egy házat, ami nem otthont nyújt, hanem átalakít, uralkodik rajtatok, ráadásul telis-tele van titkokkal. Ugye, hogy izgalmasan hangzik? Egyszerűen képtelen voltam ellenállni neki, mint ahogy a két hősnő, Emma és Jane se tudott. Hiába a letisztult, minimalista, modern kinézet, hiába a sok szabály, vagy a furcsa elbírálás, mindkét hölgy menedéket lát a Folgate Street egyben, s vele együtt gyógyírt lelküket kínzó gyötrelmeikre.

De hogy mi vesz rá egy épelméjű embert, hogy egy olyan lakást béreljen, ahova nem viheti be a bútorait, könyveit, személyes tárgyait, nem aggathat ki képeket, nem tarthat állatot, vagy növényeket, a tervező beleegyezése nélkül nem alakíthat át semmit, ellenben folyamatosan figyelik, a ház különféle mérések alapján maga szabályozza a víz hőmérsékletét, a fény erősségét, teszteknek veti alá lakóját, és retorziókat alkalmaz, ha az illető megszegi a szabályokat? Sokáig én se értettem, elképzelni se tudtam, hogy lehet így élni.
Ahhoz, hogy rájöjjek a válaszra, előbb meg kellett ismernem mindkét hölgyet, ami nem volt egyszerű, lévén mind Emma, mind pedig Jane éppoly steril figura, mint maga a ház. Nehéz közel kerülni hozzájuk, végig két lépés távolságban állnak az olvasóval, ami alapvetően bosszantó lehetne, de nem az, köszönhetően a pergő cselekménynek, valamint az állandóan érkező információknak.
Emma és Jane élete onnantól, hogy elsőként beteszik a lábukat a Folgate Street egybe, végérvényesen összefonódik, mi több, a tervező elhunyt feleségének tragédiájával - a nőével, aki gyermekével együtt a ház alatt nyugszik - is kapcsolatba kerülnek.

A történetet két szemszögből ismerhetjük meg. Mindkettő tartalmaz egyéni drámát, mindazonáltal magában hordoz valamit a másikéból.
Emma egy szexuális bűntény főszereplőjeként próbál új életet kezdeni, mialatt eljárás folyik az őt bántalmazó férfi ellen. A lány előbb szakít párjával, majd viharos gyorsasággal új, kötelezettségektől mentes viszonyba bonyolódik a ház tervezőjével, Edwarddal. Hozzá hasonlóan Jane is fájó múltja miatt menekül a luxuslakásba, s alakít ki szenvedélyes kapcsolatot Edwarddal.
A szerző érdekfeszítő, s egyben bámulatos módját választotta annak, miként mutassa meg a nők és Edward kísértetiesen hasonló viszonyát, melyben tulajdonképpen nem is az érzések voltak a lényegesek, hanem az egész szisztémája. Az ismétlődő, egymást kiegészítő-folytató fejezetek, melyek mindig úgy és akkor változtak, hogy az olvasót még kíváncsibbá tegyék, egyszersmind elborzasszák, megteremtettek egy olyan hangulati alapot, melybe a gyilkosság(ok) ténye(i) könnyen belesimult(ak). Merthogy van két rejtély, amit a nők öncélúlag nekilátnak kibogozni. Az egyik Edward családjának tragédiája, a ház alá temetett nővel és gyerekkel, a másik pedig Emma halála.
Ahogy fentebb említettem, mostanáig nem volt dolgom lélektani thrillerrel, így nem rendelkezek kellő tudással ahhoz, hogy szakszerűen véleményezhessem a Delaney által felépített szálat. Mindazonáltal lehengerelt az az összetettség, a szálak szerteágazósága és egybefonódása, amit itt tapasztaltam. Fejezetről fejezetre egyre több kirakós elem került elém, amik néha összeálltak egymástól távoli kis egészekké, építették és előregördítették a cselekményt, mégsem engedték, hogy összerakhassam őket.
Tehát:
A történet felépítése hátborzongatóan bravúros! Lelkileg, cselekményileg és rejtélyileg is. Mindig akad egy aprócska újdonság, ami összeszorítja a gyomrot, elborzaszt, vagy heuréka pillanatot okoz.
Két dolog miatt mégsem tudom maximális pontszámmal illetni. Egyrészt Emma fejezeteinek szerkezete számomra roppant zavarónak bizonyult, gondolok itt a párbeszédjelek hiányára, és az ebből fakadó állandó mondom-mondtamozásra. Másrészt - és ez bánt legjobban -,  a vége miatt. Félreértés ne essék, rettentő fordulatos, furfangos megoldással állt elő a szerző, amit imádtam, és nem győztem kapkodni a fejemet a tengernyi csavaron, mindazonáltal maradt egy szereplő, aki az elejétől kezdve jól fel lett építve, kapott mindenféle érdekes hátteret, végül mégis ott maradt kifejtetlenül. Sajnálom, hogy vele nem kezdett valami nagyobb volumenűt Delaney - én vártam.
Mindazonáltal izgatottan várom a filmet, kíváncsi leszek, hogyan fogják megoldani a két lány közti vágásokat, amik effektíve a sztori lényegét adják.

A lány a múltból egy félelmetesen jó lélektani thriller. Izgalmas, fordulatos, eseménydús, ráadásul olyan témákat érint, melyeket távolról sem lehet szokványosnak vagy hétköznapinak nevezni. Ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit is nyitott az újdonságokra, netán szeretne egy pergő, titkokban bővelkedő regényt tartani a kezében.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő:  ha valakit mondani kell, akkor Jane
Kedvenc jelenet: jelenet nincs, de a házat, valamint az egymást kiegészítő váltakozó szemszögeket említeném
Negatívum: sterilitás
Borító: 5/5
Sorozat: önálló




Nyereményjáték


Négy népszerű könyvcímet kell kitalálnotok, amiben szerepel A lány…. valamilyen formában. A nehézség az lesz, hogy csak egy részletet mutatunk hozzá a borítóból, ennek alapján kell kitalálnotok a megfejtést és beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az általunk megküldött értesítő e-mailre. Sok szerencsét!






Nézzetek be a többi állomásra is

07/25 Kelly és Lupi olvas
07/27 Szembetűnő
07/29 Dreamworld
07/31 Könyvvilág

2017. július 21., péntek

Nyári MondoCon (2017)


Július harmadik hétvégéjén ismételten megnyitotta kapuit a MondoCon, én pedig idén immár másodszor vehettem részt e nagyszabású rendezvényen, s tapasztalhattam meg, hogy két egyforma con nem létezik. Annál is inkább, mert a szombati nap spontán Harley Quinn & Joker buliba csapott át.

Két évvel ezelőtt, egy nyári con által csöppentem bele abba a varázslatos világba, amit a MondoCon képvisel. Az az élmény pedig annyira belém ivódott, hogy alig vártam, hogy újfent átélhessem. Vágytam a pezsgő tömegre, a fűben ücsörgésre, a kinti programokra, és mindenre, amit az évszakkal párosuló előnyök jelentenek. Két évnyi álmodozás nehezedett a szombati napomra; ráadásul a tavaszi partnereimmel komolyan elhatároztuk, hogy most tényleg beöltözve megyünk. 
Az élet azonban közbeszólt, áthúzta a terveket, és sokáig olybá' tűnt, el se jutok rá. Utolsó pillanatban azonban jött Fummie, és ha jelmezem nem is lett, de szombaton mégiscsak ott toporogtam a buszmegállóban, Con járatra várva. 
Már akkor feltűnt, hogy gyanúsan sok a hétköznapi öltözéket viselő ember, mi több a buszon is sikerült ülőhelyet elcsípnünk, ám a helyszínhez közeledve megnyugodtam - egyszersmind sokkot kaptam - a leírhatatlanul hosszan kígyózó sor láttán. Szerencsére mi néhány másodperc alatt bejutottunk, és a biztonságiakon túlérve magunkba szívtuk az otthon édes látványát.
Első utunk a D csarnokhoz vezetett, ahol várt rám egy rövidke találkozó schesztiékkel. Fummie-val olyan lendületesen vágtunk neki az útnak, követve a két évvel korábbi rutint, hogy épp csak nem koppantunk a Fogadóépület üvegajtaján, ami történetesen zárva volt... így nem maradt más, kerültünk egyet. Kitérőnk nagyjából felért egy újabb sokkal az új helyszínek és pankrációs ring láttán, hogy az irdatlan tömegről már ne is beszéljünk. Az épület előtt például annyian voltak, hogy ha a lányok nem jönnek felém integetve, napestig keresgélhettem volna őket. 

Miután kölcsönösen kinév- és szülinapoztuk magunkat Esztivel, Fummie-val bevetődtünk a D csarnokba, hogy felkutassuk a Fumax kiadó standját (meglepődtetek, mi? senki sem számított rá, hogy Fummie első útja a Fumaxhoz vezet majd). Minthogy a tömeg közel akkora volt, mint tavasszal, össze-vissza keringtünk és lecsekkoltuk a már-már kötelezően megtekintendő Gyűrűk Ura standot, ahol Fummie beújított egy Egy Gyűrűt - ellenben számomra teljesen érthetetlen módon nem díjazta az ujjleharapás gondolatát. Bevallom, némileg meglepett a minimál dizájnjuk, hiányoztak a megszokott díszletek, keveselltem a portékájukat, valamint a megcsappant létszámukat sem igazán tudtam hová tenni. Mindez az általunk látott, kevés cosplay csapat miatt elgondolkoztatott. Baljóslatú gondolataim azonban rögvest tovaszálltak, ahogy újra elmerültünk a forgatagban, nem is beszélve a hívogató relikviákról, amik keményen megdolgoztatták abbéli elhatározásomat, hogy nem veszek semmit. 
Hosszas keresgélés után megtaláltuk a Fumaxot is (kapaszkodjatok meg, annak a bejáratnak a másik oldalánál volt, ahol bementünk), ám addigra olyan melegünk lett, hogy igen hamar a távozás ékes mezejére léptünk némi friss levegő reményében. A nap folyamán egyébként végig ezt a tendenciát követtük: 20-30 perc nézelődés, aztán irány a természet, mielőtt a fülledt levegő csúnya dolgokat művelhetne. 

Odakint hasonlóan sokan voltak, fantasztikusnál fantasztikusabb jelmezesek robogtak el mellettem -  túlnyomórészt anime és manga karakterek -, illetve belefutottunk egy Deadpool, Joker, Harley Quinn randalírozó előadásba is, ami a maga nemében páratlan élményt kínált.
Később láttuk a pankrátor birkózást (ha jól tudom, idén először került megrendezésre), amit én közelebbről is szerettem volna meglesni, de aztán a vele járó félelmetes hangeffektusok meggyőztek, hogy jobb a lelkemnek, ha távoli szemlélődő maradok; majd beirányoztuk a K épületet, ami körül valóságos cosplay paradicsom alakult ki: Moana/Vaiana, Leia hercegnő, Deadpool, Jokerek, Harley Quinnek, és HOLDTÜNDÉREK! 
Egy régebbi posztomban pedzegettem, hogy az animék nem az én világom, de az az igazság, hogy bizony akadt egy-kettő, ami meghatározta a gyerekkoromat. Így hát, amikor megpillantottam a profi Sailor Moon csapatot, eszembe jutott, kislányként mennyit játszottam holdtündéreset, hogyan gyűjtögettem a babákat, matricákat, és máris repültem feléjük, hogy lefotózzam őket. Mint kiderült, rajongásommal nem voltam egyedül, Fummie-val jól ki is veséztük kinek ki volt a kedvence, stb. De a lényeg: a nap folyamán több Sailor Moon cosplayert is láttam, és mindannyiszor megdobbant a kicsi szívem, főleg Jupiternél. 
Rögtön a lányok után pedig egy másik szürreális álmom valósult meg, az eredeti Harley Quinn, valamint a Heath Ledger-féle Joker összeállt egy fotó erejéig! Mi mindenre jó a MondoCon, ugyebár... lehetetlennek tűnő álmok is valóra válnak!

De ha már eljutottunk Jokerékig, elárulom, miért is mondtam azt, hogy a con spontán Joker-Harley találkozóvá alakult.
Sok mindent megéltem már eddigi conjaim alkalmával, rengeteg azonos cosplayert láttam korábban is, de olyan jelenséggel, mint most, nem találkoztam. Konkrétan minden négyzetméterre jutott egy Harley-Joker páros. Filmes, képregényes, új, régi - minden volt. A nap közepén már ott tartottam, hogy a felbukkanásukból simán lehetett volna ivós játékot rendezni, estére viszont szabályosan sikítani tudtam volna, ha szembe jött velem valamelyikük. A maga nemében egyszerre volt vicces és wtf jelenség ez a töménytelen mennyiségben előforduló páros. Ugyanakkor Fummie-val akárhogy igyekeztünk, nem tudtunk rájönni, mi váltotta ki az egészet, végtére is nem most volt a film, több con is volt azóta...  más megoldást nem találva, titkos Harley-Joker találkozóként tudtuk be.
Mindazonáltal nem ez volt az egyetlen rejtélyes jelenség. Két nappal a Trónok harca hetedik évadának premierje előtt, egészen este 6 óráig egyetlen GoT karaktert sem láttam, még a standjuk is üresen árválkodott. Mint ahogy sok másik fandomot is hiányoltam. Fummie például elmésen megjegyezte, olyan az egész, mintha lenne egy titkos buli, amiről nekünk elfelejtettek szólni. És valóban! Se Harry Potter, se Trónok harca, se árnyvadászok, Gyűrűk ura, meg assassinok alig, és a sort hosszasan folytathatnám. Számomra iszonyatosan hiányoztak a filmes-könyves ismerős karakterek, akik máskor megjelennek. 
Eltévedtek, remélem, a következő conra már visszataláltok!

Conról conra igyekszem új dolgokat kipróbálni, a szombati programokat böngészve pedig szép kis listát írtam össze előadásokkal, workshopokkal teli. A papírkámat ugyan sikerült itthon felejtenem, de azért többnyire emlékeztem, miket néztem ki. Szerepelt köztük ékszerkészítés, műgyantázás, gyűrűk urás kardvívás, pankráció, filmezés, továbbá egy Marvel előadás.
Fummie-val órákon át kutattuk a műgyanta workshopot, legnagyobb bánatomra mégsem leltünk rá - hiába kérdezgettük az embereket vagy puskáztunk a térképről. Mint ahogy sok más workshopra sem. 
Bánatunkban aztán beültünk figurát festeni. Hát... nem mondhatnám, hogy a kreativitás múzsája homlokon csókolt, szegény robotom elég tragikomikus árnyalatot öltött magára. Bár a dolog csattanója, hogy itthon kiderült, a kapott figuránk hajszálpontos mása egy korábban látott gigantikus méretű, lélegzetelállító jelmeznek, amivel már tavasszal is találkoztam, bennem pedig tudat alatt annyira megragadt a színösszeállítása, hogy az alapját merő véletlenből eltaláltam. De azért ne kérjétek, hogy lefotózzam a sajátomat. 
Festegetés után átnyargaltunk a steampunk fülbevaló workshopra, amit akkora érdeklődés övezett, hogy egészen az utolsó 20 percig nem is jutott hely számunkra. Fummie kiterjedt kapcsolatainak hála azért sikerült nekünk is elkészíteni egy párt Márti hathatós segítségével; igaz, a székhelyünket át kellett helyezni az Aquila Háza standjához, mert megérkezett az újabb workshop csapat, mögöttünk meg akkora sor alakult ki, mintha valami híresség jelent volna meg... Valójában ez is történt. Míg jómagam békésen számolgattam és hurkolgattam a drótomat, Leon Chiro tőlem alig két-három méterre javában tüzelte a közönségét. Először fel se fogtam, mi történik, csináltam tovább a kis fülbevalómat, aztán leesett, hogy az a pasi áll mögöttem, akire már jó előre kifentem a karmaimat. Murphy. 
A sorba ugyan nem álltam be, ám miután végeztem az ékszeremmel, visszaszaladtam lefotózni őt, és amint sikerült, a lelki békém is helyre állt, ha már sikeresen lekéstem a kinti kardvívós programot. 
Hosszúra nyúlt napunkat a marveles előadással zártuk, ami még úgyis érdekfeszítő tudott lenni, hogy Pókemberen és Thoron kívül nem igen láttam más filmjüket (mentségemre, néhány tervben van). 

Mindent egybevetve egészen új arcát ismerhettem meg a MondoConnak, és azt hiszem, a határaimat is sikerült kellően tágítani. Na, meg gazdagabb lettem egy fülbevalóval, és életem legmókásabb élményeinek egyikével (Ebédidőben megpillantottuk Doctor Stange-et, aki hozzánk hasonlóan éppen sorban állt, így Fummie-nak le kellett mondania a vele készített közös képről; cserébe, miután a sokadik próbálkozásra sikerült kaját vennünk és leülnünk egy padra, a srác lazán beült a gőzerővel ebédelő Fummie mellé, én pedig azt hittem, legurulok a padról. Sajnos a sztori nem végződött happy enddel, Doctor Strange újult erőre kapva eltűnt, mielőtt Fummie elkaphatta volna. Tanulság: az élet kemény, minden a conon sem sikerülhet.). Úgyhogy akárhogy is osztom-szorzom, alig várom az őszi ismétlést, hátha sikerül végre árnyvadászként megjelennem. 

Végezetül köszönöm a MondoCon stábjának, hogy részt vehettem a rendezvényen. Egyszerűen nem tudom megunni! 
Nektek pedig azt ajánlom, látogassatok ki, olyan élményben lesz részetek, amit sosem fogtok elfelejteni. De most szólok, a conozás függővé tesz!

2017. július 17., hétfő

Zoe Sugg - A turné



Emlékeztek még Girl Online-ra? A lányra, akinek szinte az ölébe hullott a leendő rocksztár? Nos, idén júniusban megjelent Pennyék történetének folytatása, amelyben új kihívásokkal, és persze akadályokkal kell szembenézniük, ha együtt szeretnének maradni. Ha van kedvetek tartsatok velünk a folytatással foglalkozó turnén július 9. és 17. között, s, mint mindig, ha részt vesztek a nyereményjátékunkban, megnyerhetitek a Libri Kiadó által felajánlott 3 nyereménykönyv egyikét.


Zoe Sugg: Girl Online - A turné

Kiadó: Imsomnia Könyvek
ISBN: 9789633104446
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Lovas Anna

Fülszöveg:
Fél évvel karácsonyi megismerkedésük után Noah elhívja Pennyt nyári európai turnéjára (Berlin, München, Róma, Párizs). Penny alig várja, hogy a távkapcsolat után végre együtt lehessen a rockzenészként egyre sikeresebb pasijával, aki azt ígéri neki, hogy minden városban randevúzni fognak, és sok időt töltenek majd együtt. Ám hamar kiderül, hogy Noah minden ideje be van táblázva: vagy próbál, vagy fellép, vagy interjút ad, vagy alszik, így nemhogy várost nézni, de még együtt vacsorázni sem tudnak. A fiú szabadideje felett a menedzsere, Dean rendelkezik. Ráadásul a hirtelen jött sikertől és a buliktól túlfűtött banda folyamatosan azt érezteti Pennyvel, hogy láb alatt van, miközben még egy féltékeny rajongó is fenyegető levelekkel bombázza, hogy szakítson Noah-val. Nem telik el sok idő, és hiányozni kezd a családja, a legjobb barátja, Elliot… és a blogja, a Girl Online. Vajon képes lesz a turné alatt megtalálni az egyensúlyt a saját élete és a szerelme között? Vagy mindent elveszít a tökéletes nyár utáni hajszában?

Saját véleményem:
A Girl Online első része a tavalyi olvasmányaim egyik legjobbjaként tündökölt, éppen ezért alig vártam a folytatást. Szerettem volna újra elmerülni a valós problémákat felvető, hétköznapi, vicces, aranyos és kissé rózsaszín csomagolású világban, jókat mosolyogni Penny szerencsétlenkedésén, vagy éppen nagyokat sóhajtozni Noah romantikus megnyilvánulásain. Ugyanakkor féltem is.
Féltem, mert a második kötetek alapvetően szeretik lerombolni elődjeik gondosan felépített munkáját, megkérdőjelezni mindent, amit abban szerettünk, vagy éppen szétrobbantani az épp csak megpihent, boldog párocskákat. Legnagyobb bánatomra ez alól A turné sem kivétel. Sőt!
Fáj, hogy úgy alakultak dolgok, ahogy... de erről majd később.

Ahogyan azt a cím és a fülszöveg is sugallja, Noah európai turnéra indul, és Penny is vele tart, ami önmagában elég ígéretesen hangzik. Mert hát valljuk be, mi lehetne romantikusabb egy távkapcsolatban élő páros számára, mint egy közös, hosszú körutazás a legfantasztikusabb városokban? A rideg valóság viszont az, hogy a fiú elsősorban nem várost nézni, hanem dolgozni indul, ami egy feltörekvő rocksztár számára kemény menet. Fellépések, próbák, interjúk és pihenés - e négyes az, aminek mókuskerekébe Noah is belecsöppen. Gyakorlatilag minden idejét a karrierjével kapcsolatos dolgok teszik ki, ami egyfelől érthető és normális csakhogy az érem másik oldalán ott figyel a magányos Penny.
Lett légyen bárki a szerző - akár Zoella, akár más -, remek alapot talált. Olyat, ami több szempontból érdekes, ráadásul izgalmas témákat vet fel. Elsőként rögtön ott van a turnézás, ami a könyv célközönségének korát tekintve igencsak aktuális... végtére is ki ne szeretne bepillantani a kulisszák mögé, megtapasztalni hogyan áll össze egy ennyire monumentális dolog, milyen buktatói és hátrányai vannak? A kötetből pedig kiderül, mennyi lemondással, hazugsággal jár ez az egész, és hogy nem fenékig tejfel a hírességek élete sem.
Szorosan ezt követi a bandatag párja téma, ami ugyancsak kétélű fegyver.
Penny mindenről lemond Noahért cserébe. A blogjáról, a barátjáról és a családjáról is. Mindezt azért, hogy elmélyítse a szerelmével való kapcsolatát, illetve, hogy támogassa őt. Teszi mindezt egy olyan álomképért, ami hamar szertefoszlik. Édes andalgás helyett marad a magány, vagy az annál is rosszabb kolonc-érzés, az aranyos Penny helyét pedig átveszi egy másik, nehezebben szerethető Penny.
Az, amilyenné alakul, megosztó lesz olvasói körökben, éppen ezért nem is firtatnám. Ami viszont ebből eredeztethetően sokkal izgalmasabb és nem kevésbé aktuális téma, az önkeresés. Penny mindig is egy instabil lány volt, és azzal, hogy most Noahért lemond a blogjáról, a saját álmairól, és jóformán feláldozza önmagát, olyasmi, ami korosztályának egyik legsarkalatosabb pontja. Az ember életében ez az a kor, amikor igyekszik rálelni önmagára, az útra, ami felé szeretné terelni későbbi életét. Ennek az üzenete pedig gyönyörűen benne van a történetben.

Mindezzel együtt a kötet nem hibátlan. Lassan indul be, az elviselhetőnél több benne a hiszti, és a páros kapcsolatának megingatása is olyan irányt vesz, ami nálam rövid úton elásta a love story-t - Noah-val egyetemben. Hacsak Zoe Sugg nem áll elő valami ütőssel, akkor elképzelni sem tudom, hogy én még drukkoljak nekik... Utoljára a Párválasztó Maxonja zuhant akkorát a szememben, mint most Noah, és azóta sem tudom rávenni magam a folytatásra. De hát innen szép nyerni.

Összességében tehát bár a Girl Online 2. része nem hibátlan, de az, ami miatt az első sokak kedvence lett, továbbra is megvan benne. Aranyos, romantikus, néhol túlságosan rózsaszín, máshol pedig húsbavágóan életszerű. Egy biztos, valós problémákat boncolgat.
Ajánlom mindenkinek, aki szerette az első részt, és kész megkockáztatni annak a happy endjét.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Elliot
Kedvenc jelenet: Elliot és Penny barátsága
Negatívum: Noah
Borító: 5/4
Sorozat: Girl Online 2. része




Nyereményjáték


A könyv címéből is láthatjátok, hogy Penny ezúttal turnéra megy Noahval és a zenekarral, aminek hála több európai országba is ellátogatnak, vagy éppen említenek egy-egy várost, ahol már korábban jártak. A feladatotok az lesz, hogy az egyes állomásokon található képek alapján kitaláljátok, melyik nagyvárosban járnak éppen. Ne felejtsétek el, ha velünk játszotok, megnyerhetitek a 3 nyereménypéldány egyikét.






Nézzetek be a többi állomásra is

07/09 Zakkant olvas
07/11 Deszy könyvajánlója
07/13 CBooks
07/17 Dreamworld
07/18 Sorok között

2017. július 16., vasárnap

M. Kácsor Zoltán - Utazás Dínómdánomba



A Kolibri kiadónál megjelent M. Kácsor Zoltán Utazás Dínómdánomba c. mesekönyve, mely a dinoszauruszok világába kalauzolja olvasóját. Ennek örömére a Blogturné Klub három tagja bemutatja a világ legbékésebb T-Rexének és barátainak izgalmas utazását.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg ezeket a mókás dínókat, az Áldozatok völgyét, és vessetek egy pillantást a földi paradicsomukra, amit pattogatottkukorica-mezők tarkítanak.


M. Kácsor Zoltán: Utazás Dínómdánomba

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9786155633560
Oldalszám: 240 oldal
Illusztrálta: Kecskés Judit

Fülszöveg:
Hallottál már Rilexről, a világ legbékésebb Tirannoszaurusz rexéről? Tudod-e, miért éppen az ő szájában lakik Kunyi, a pimasz keselyű? Kíváncsi vagy, milyen kalandok várnak rájuk a sárkány barlangjában, és hogyan sikerül átjutniuk az Áldozatok völgyén, miután útnak indulnak új barátjukkal, a raptorral?
Tarts velük izgalmas kalandokkal teli útjukon! Az úti cél Dínómdánom, a dínók földi paradicsoma, ahová csak csúszdán lehet bejutni. Ideje felfedezni a pattogatottkukorica-mezők és a Halászlé-tó hazáját, ahol a Tejút és a Vajút összetalálkozik, és még a falak is fehér csokiból vannak…

Saját véleményem:
A dinoszauruszok világa már egészen pöttöm kislányként elvarázsolt. Rajongásig imádtam - és mind a mai napig imádom - őket, olyannyira, hogy előbb tanultam meg a legbonyolultabb fajok nevét, mint az ábécét. Az óriási dínógyűjteményemről vagy az álmomról, hogy egyszer kutatóként a csontjaikat fogom kiásni, nem is beszélve.
Az évek múlásával a mániám némileg ugyan szerényebb formát öltött, ámde sosem szűnt meg, még huszonöt éves fejjel is képes vagyok csillogó szemű kislánnyá vedleni, ha róluk van szó. Így hát amikor a kiadó honlapján böngészve megláttam az Utazás Dínómdánomba Disney mesékre hajazó, cuki borítóját, végem volt, a bennem szunnyadó hatéves tapsikolva kiabálta, hogy "olvasd, olvasd!".

A könyv látványi része egészen egyszerűen fantasztikus! Mind fizikai, mind vizuális tekintetben minőségi munka. A rajzok aranyosak, már-már rajzfilmszerűek - engem valamiért kezdettől fogva a klasszikus Disney-mesékre emlékeztettek, ami nem kis szó. Továbbá külön kiemelném velük kapcsolatban a mennyiségüket. Szinte minden oldalon megelevenedik egy-egy apróbb figura vagy motívum, illetve akadnak egy-kétoldalas illusztrációk is, mégsem nyomják el a szövegi részt, és ez jó.
Szeretem, ha egy mesekönyv értelmes, van mondanivalója, és jól kidolgozott; attól, hogy valami gyerekek számára íródik, még nem feltétlenül kell bugyutának vagy szájbarágósnak lennie. Az Utazás Dínómdánomba pedig abszolút megállja a helyét. Kellően kifejtett, tartalmas, szórakoztató történet.
Főszereplői Rilex, a legbékésebb tirex, aki nem érti, miért félnek tőle a dinoszauruszok, mikor ő nem bántani akarja őket, hanem barátkozni velük, illetve a Rilex szájában élő pimasz keselyű, Kunyi, aki viszont állandóan amiatt zsörtölődik, hogy a tirex miatt nem jut elegendő húshoz. Kettejük Timon és Pumba beütésű párosa fergeteges! És bár a jámbor óriás is a szívemhez nőtt, azért be kell vallanom, Kunyi szállította számomra a legélvezetesebb pillanatokat. Nagyhangú szájhős sajátos értékrenddel.

És hogy mégis miről szól a történet? Mi az a Dínómdánom? Vagy, hogy egyáltalán, milyen utazásról van szó? Nos, a válasz egyszerű. Miután Rilex balszerencsés módon megszabadít egy raptort (Barmol) majd' minden fogától, ezzel harcképtelenné és beszédhibássá téve, a trió útra kel, hogy felkeressék az egyetlen fogorvost, aki több problémájukon is segíthet. Ám ahhoz, hogy ráleljenek, túl kell élniük a Zabaszaurusszal való találkozást, át kell kelniük az Áldozatok völgyén, egyezségre jutni egy óriási sárkánnyal, majd pedig keresztülevickélni a nagy Sárkánykádon. Ezek mindegyike rengeteg kalandot, vagy éppen veszélyt jelent, ugyanakkor esélyt is, egy jobb életre.
Útjuk kellően rögös, mindig akad valami, amivel ilyen vagy olyan értelemben meg kell küzdeniük. De nem feltétlenül úgy, ahogy azt a drámai sugallatok alapján gondolnánk... és ez nekem ez nagyon tetszett. Tipikusan az a mesei húzás, ami egyszerre rejt magában tanulságot, és csavar a dolgon annyit, hogy abból valami váratlan és izgalmas süljön ki.

Az Utazás Dínomdánomba szórakoztató, kalandos, s egyben tanulságos mese barátságról, álmokról, kitartásról, melyet a dinoszauruszok világa tesz még egyedibbé. Szívből ajánlom minden gyereknek vagy gyermeklelkű felnőttnek. Jómagam pedig alig várom a folytatást!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Kunyi, Rilex, Barmol
Kedvenc jelenet: Kunyi, a hős pillanata
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Zabaszauruszok első része




Őslények elérhető közelségben


Feltehetőleg nem vagyok egyedül a dinoszauruszok iránti rajongásommal, ezért arra gondoltam, összeszedek nektek három helyszínt, ahol elérhető közelségbe kerülnek eme nagyszerű lények.


1) Ipolytarnóci Ősmaradványok

Néhány évvel ezelőttig fogalmam sem volt róla, hogy létezik a magamfajták számára is olyan, magyarországi paradicsom, ahol szó szerint az őslények otthonában barangolhatunk.
"23 millió éves cápafogak, 17 millió éves megkövesedett lábnyomok és fák és egy valódi időutazás várja azokat, akik ellátogatnak Ipolytarnócra. Az időutazást a legmodernebb technológia teszi lehetővé: 3D-s és 4D-s vetítések, az időspirálban való séta, vagy a miocén erdő, ahol személyes jó barátságba kerülhetnek gyerekek és felnőttek is azokkal az állatokkal, akik régen lakták ezt a földet. Mindehhez izgalmas és humoros idegenvezetés és sok-sok játék társul."
Már rögtön a kapuhoz érkezve megleshetünk néhány olyan famaradványt, amik akkor is itt voltak, amikor még őslények barangoltak a Földön, majd a fogadóépületbe érve eldönthetjük, hogy beülünk-e egy izgalmas vetítésre, vagy a természetben barangolva megnézzük azoknak az állatoknak a mását, melyek hazánkban éltek, utána pedig részt vehetünk egy nagyjából 1 órás idegenvezetésen, aminél izgalmasabb túrán én még nem voltam! Egyrészt az idegenvezetők halálosan jófejek, másrészt láthatunk, érinthetünk lábnyomokat, leereszkedhetünk olyan erdős részekbe, ahol korábban az állatok barangoltak, továbbá megszemlélhetünk egy őslény drámát is a megmaradt lábnyomoknak hála, amit egy vetítés tesz még élőbbé. És ez közel sem minden!
Szívből ajánlom ezt a helyet, számomra óriási élmény volt. Őslények, természet, időutazás, mozi, kalandpark - kell ennél több?


2) Budakeszi Dinó Park

Személyesen itt ugyan még nem jártam, de ismerőseim által láttam róla fotókat, és egyből repült is bakancslistára.
A Budakeszi Dinó Parkban 21 dinoszaurusz fajtával lehet találkozni, melyekhez  "informatív fajleíró táblák tartoznak, és megtekinthető az első magyarországi dinoszauruszlelet, a Hungarosaurus tormai méretarányos másolata.
A leírások tartalmazzák a különböző fajtákra vonatkozó legfontosabb információkat, különös tekintettel a jelentősebb lelőhelyeikre, testfelépítésükre és táplálkozási szokásaikra.
A közel életnagyságú dinoszauruszok élethűen színesek, közülük hat mozgásra és hang kiadására is képes, két állatra pedig a gyerekek is felülhetnek.
A Budakeszi Vadaspark bejáratán keresztül megközelíthető Dinó Parkhoz tematikus ajándékbolt, tekepálya és játszótér tartozik." - írja a hirado.hu


3) Pozsonyi állatkert és dínópark

Ugyan nem hazánkban van, mégis gyorsan, könnyen megközelíthető, és rendkívül pénztárcabarát. Jómagam augusztus elején fogom meglátogatni, és már alig várom!
"A pozsonyi állatkert és Dínópark országos viszonylatban olyan egyedi látványossággal szolgál, ami egy csapásra rabul ejti kicsik és nagyok szívét. A fantasztikus Dínópark dinoszauruszok életnagyságú makettjeivel rengeteg látogatót vonz, akik betekintést nyerhetnek az őslények világába. Az életnagyságú dínók mellett a programot őslénytani játszótér és 3D mozi teszi még izgalmasabbá. Ezt a helyet egyszerűen látni kell!" - írja a visitslovakia.com
Nem meglepő, hisz, ha rákerestek, valóságos földi paradicsomban lesz részetek, az őslények mintegy a természet részeként, teljes életnagyságban uralják az erdőt. Hátborzongatóan valóságosak: hangot adnak ki, mozognak, vagy éppen egymást marcangolják. És a legjobb, hogy bárki közel mehet hozzájuk, egy ketrecbe bújhat a raptorokkal, megnézheti, milyen egy félelmetes ragadozó szájában kapálózni, netán bébi dinóként bekuckózhat egy tojásba. Sőt még Rilex kevésbé barátságos mása elől is megpróbálhat elfutni.




Nyereményjáték


Mostani játékunkhoz ásót, vésőt, ecsetet ragadtunk, és kiástunk néhány dinoszaurusz csontot számotokra. Nektek nincs más dolgotok, mint a csontvázak alapján kitalálni, melyik blogger milyen fajta dínót talált.
Ha mind a három állomást teljesítitek, tiétek lehet a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyike.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

07/13 Deszy könyvajánlója
07/16 Dreamworld
07/19 KönyvParfé

2017. július 12., szerda

Rick Riordan - Percy Jackson görög hősei



A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Rick Riordan Percy Jackson és a görög istenek, valamint Percy Jackson görög hősei című kötetei. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere egy összevont turné keretein belül bemutatja, mennyire szórakoztató is tud lenni a görög mitológia, ha a tanárunk egy félvér… nevezetesen Percy Jackson.


Rick Riordan: Percy Jackson görög hősei

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN:
Oldalszám: 496 oldal
Fordító: Molnár Edit

Fülszöveg:
Ki vágta le Medusza fejét? Ki nevelkedett egy nősténymedve mellett? Ki szelídítette meg Pegazust? Ezt csak egy félisten tudhatja, és Percy Jackson részletesen be is számol Perszeusz, Atalanté, Bellerophón meg a többi nagy görög hős merész tetteiről. A Percytől megszokott vagány, pimasz stílusnak köszönhetően (ez szinte már elvárás az olvasók részéről), ez a gyűjtemény hamar a Rick Riordan rajongók népes és odaadó táborának vadonatúj kedvencévé válhat, de mindenkinek szívből ajánljuk, aki igazi hősökre vágyik. Szóval elő a lángoló lándzsákkal! Kanyarítsátok magatokra az oroszlánbőr köpenyeteket! Fényesítsétek ki a pajzsotokat, és töltsétek fel nyilakkal a tegezeteket! Négyezer évet repülünk vissza az időben, hogy szörnyeket nyakazzunk le, megmentsünk néhány királyságot, fenékbe lőjük egy-két istent, megszálljuk az Alvilágot, és gonosz haramiákat raboljunk ki. Hogy aztán, desszert gyanánt, fájdalmas és tragikus halált haljunk. Készen álltok? Zsír! Akkor indulás!

Saját véleményem:
Az istenek mellett a görög mitológia hősalakjai némileg eltörpülnek. Persze akadnak kivételek, mint Hercules, Perszeusz, Thészeusz vagy Daidalosz, akik egytől-egyig izgalmas alapanyagként szolgálnak mindenféle feldolgozáshoz, ugyanakkor a Medve Mama mellett felcseperedett Atalanté vagy a Szépség és a Szörnyeteg ihletőjeként szolgáló Pszükhé (Psyché) neve jóval kevesebbek számára csenghet ismerősen.
A Percy Jackson görög hősei tizenkét hőst sorakoztat fel több melléksztorival kiegészülve - férfiakat és nőket egyaránt.
Felépítésében tehát ez is ugyanolyan, mint az istenes kötet. A narrátor bőrébe ismételten mindenki kedvenc félvére, Percy bújik, hogy sziporkázó humorával, és szédületes megjegyzéseivel olyan közel hozza hozzánk a legnagyobb hősöket, mintha nem dicsőséges félvérekről, harcosokról olvasnánk, hanem ügyefogyott padtársunkról. Merthogy legyenek eme hősök bármilyen fantasztikusak, Percy Jackson gondoskodik róla, hogy ne tudjuk őket véresen komolyan venni.

És az a helyzet, hogy nekem továbbra is fenemód bejön, hogy száraz, wikipédiás vagy tankönyvi anyagok helyett, karikaturizálva ismerhetem meg a mitológia újabb és újabb történeteit. Azzal, hogy Rick Riordan elengedte a történelemhű díszleteket, és helyettük modern, a mai kor fiataljai számára is érthető elemeket alkalmazott, sokkal élőbbé, befogadhatóbbá varázsolta az egészet. Meglehet, hogy Thészeusz egy bespeedezett, figyelemzavarós idiótának tűnik, tettei mégis megmaradnak az olvasóban, és voltaképpen ez a lényeg. Szórakozva tanulni.
Jómagam például rengeteg információval gazdagodtam, számos olyan alakot és sztorit ismertem meg, amiről korábban sejtésem sem volt. Ráadásul érdekes volt látni, melyik legenda milyen mai történeteket inspirált... vagy inspirálhatott; gondolok itt a Szépség és a Szörnyetegre, A dzsungel könyvére, vagy ha úgy vesszük, Az éhezők viadalára.
Természetesen a tanuláson, humoron és párhuzamokon kívül is számos élményt kínál a gyűjtemény, s önmagában nézve is kalandos. Az ókori világra sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy unalmas. Mindegy, hogy félistenekről, netán egyszerű halandókról van szó, garantálhatjuk a drámát, a szörnyeket, mindenféle összecsapásokat, s szemtanúi lehetünk megannyi viszálynak szerelmi vagy hatalmi fronton. Továbbá biztosra vehetjük, hogy ahol emberek vannak, ott az istenek is felbukkannak és jócskán megbolygatják az állóvizet, végtére is imádják összekuszálni a dolgokat. 
Ebből kifolyólag én azt tanácsolom, hogy bár önmagában is tökéletesen értelmezhető a könyv, ha van rá lehetőségetek, előbb merüljetek el az istenek világában, és azután térjetek át a hősökhöz, mert sokkal komplexebb élményben lesz részetek. 

Mindent egybevetve imádtam a Percy Jackson görög hőseit. Megannyi kaland, nevetés és próbatétel mellett rengeteget tanultam. Például azt, hogy soha nem szabad a Sztüx folyóra esküdni. Komolyan, ne tegyétek! 
Kortól és nemtől függetlenül mindenkinek ajánlom, aki egy kicsit is nyitott a témára, netán szeretne egy jót szórakozni. Olvassátok!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Percy, Pszükhé
Kedvenc jelenet: lehetetlen felsorolni
Negatívum: -
Borító: 5/4
Sorozat: Percy Jackson kánon tagja, de teljesen önálló




Nyereményjáték


Mostani játékunk során nincs más dolgotok, mint kitalálni, melyik istenre vagy hősre gondoltunk az állomásokon található rövidke leírás alapján. Amennyiben minden állomást teljesítetek, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott könyvek valamelyikének egy példányát.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.


A görög mitológia egyik királylánya, aki később istennői státuszba emelkedett.
Férjével való kapcsolata a Szépség és a Szörnyeteg típusú történetek ihletője. A gyönyörű hölgy mindemellett a kitartást is szimbolizálja; azért, hogy szerelmével együtt lehessen, négy próbát is kiáll, még az Alvilágba is lemegy. Történetében tehát az emberi lelket személyesíti meg, amelyet a halált is vállaló küzdelmekkel érdemel ki, hogy a szerelemmel földöntúli boldogságban egyesüljön.




Nézzetek be a többi állomásra is

07/02 Deszy könyvajánlója
07/04 Dreamworld
07/06 KönyvParfé
07/08 Sorok Között
07/10 Deszy könyvajánlója
07/12 Dreamworld
07/14 KönyvParfé