2015. november 6., péntek

Debora Geary - Láthatatlan boszorkány




Ha a Modern boszorkány esetében a netező boszikról úgy gondoltátok, ez aztán XXI. századi, akkor most újabb meglepetés vár rátok! No, nem kell aggódni, nem fogjuk lelőni a poénokat! Mindenesetre a Blogturné Klub újabb kalandra indul a régi ismerős boszorkányokkal, és sok új kedvenc is vár rátok útközben, ha velünk tartotok november 2. és 10. között. És ha elég ügyesek vagytok, a Tiétek lehet a három Láthatatlan boszorkány példány egyike is!


Debora Geary: Láthatatlan boszorkány

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632616278
Oldalszám: 384 oldal
Fordító: Komáromy Rudolf

Fülszöveg:
Elorie-t mindig is boszorkányok vették körül. Kislány kora óta arról a napról álmodozott, amikor – testvéreihez, unokatestvéreihez hasonlóan – megkapja saját varázserejét, és ő is részese lehet a csodálatos misztériumnak. Ám ez a nap nem jött el, bár már 26 éves. Elorie átlagos életet él, egy kis fogadót vezet férjével, Aaronnal, és minden nap besegít az ifjú boszorkánytanoncok nevelésében. Szabadidejében különleges ékszereket készít. De hogy ő nem egy a boszorkányok közül, fájó pont az életében. Ám egy napon minden megváltozik, és felcsillan a remény, hogy Elorie talán mégis különleges. A lányt nagyanyja, Moira ráveszi, hogy vesse alá magát egy újabb bűbájnak, mely a boszorkányképességeket méri. Elorie eleinte vonakodik, mert emlékeiben ott élnek a korábbi próbálkozások fájdalmas végeredményei: nincs varázsereje, sem különleges képessége. Végül aláveti magát az újabb vizsgálatnak, de sajnos most sem túl biztató a végeredmény, mert bár a bűbáj varázserőt jelez, a boszorkányok közül ezt senki nem érzékeli. És miközben mindenki azon igyekszik, hogy megfejtse ezt az ellentmondást, döbbenetes dolog történik.
Vajon mindez véletlen, vagy Elorie rejtett képességei kezdenek kibontakozni?

Saját véleményem:
Debora Geary sorozatának első részét, a Modern boszorkányt, és annak szereplőit, egytől-egyig a szívembe zártam. Aranyos, könnyed, hangulatos kis történet volt, némi mágiával fűszerezve. Ebből kifolyólag már alig vártam, hogy újra a különc boszorkányközösség közé csöppenhessek, valami hasonlóan üdítő, s szívet melengető sztori keretein belül. A lelkesedésem akkora volt, hogy még arról is elfeledkeztem, hogy elolvassam a fülszöveget, vagy hogy legalább kiderítsem, ezúttal melyik régi ismerős válik majd főszereplővé.
Aztán, amikor belevágtam, jött a hidegzuhany, s vele együtt tengernyi olyan név, amiket akárhogy járattam az agytekervényeimet, a jó égnek sem sikerült beazonosítanom. Fogalmam sem volt róla, hogy hallottam-e már róluk, vagy nem, és ettől hangyányit befeszültem, de szerencsére néhány oldal után, lépésről lépésre visszatértek az emlékeim, felidéződtek bennem az előző kötet ide vonatkozó eseményei. Szóval pánikra semmi ok, ha hozzám hasonló amnéziában szenvedtek, a kedves írónő elrejtett a szövegben néhány olyan kulcsinfót, melyek segítségével gyorsan helyre áll a rend.

A történet kulcsfigurája ezúttal Elorie, az új-skóciai klán 26 éves tagja, aki kislány kora óta másra sem vágyik, minthogy előjöjjenek boszorkányképességei, csakhogy legnagyobb szomorúságára ezidáig mindez nem történt meg. Így hát beletörődve "sterilitásába", közösségük boszorkánypalántáinak oktatásában segédkezik, szabadidejében pedig üvegkavicsokat gyűjtöget a parton, hogy aztán meseszép ékszereket készítsen belőlük, férjével pedig a babaprojektet fontolgatják.
Egy nap azonban, az első kötetből jól ismert Nell és csemetéi, egy új fejlesztésű varázserő letapogatóval véletlenül magasfokú varázserőt mérnek a lányban, amiről először azt hiszik, programhiba, lévén, hogy Elorie  új-skóciai rokonai folyamatosan vizsgálgatják őt, mindhiába. Ám többedszeri tesztelések után rájönnek, hogy Elorie egy eddig nem ismert varázserővel rendelkezik, a net bűbájjal.

Elorie egyedi képessége igen meghatározó a sztorira nézve. A programozás, a számítógépek, és minden ilyen technikai dolog szerves részévé válik a regénynek, ami egyfelől igazán találó, ha már modern boszorkányokról van szó, másrészt viszont bevallom, én megszenvedtem vele. Számomra túl sok, túl tömör és egyben érthetetlen volt mindaz, amit Nellék műveltek. Egyébként is irtózom a mindenféle html kódoktól, a programozás maga pedig nem is állhatna távolabb tőlem.
Szóval igen, megszenvedtem. Hol azon bosszankodtam, hogy egy árva kukkot nem értek abból, mi történik éppen, hol szimplán csak fárasztott. Sőt, 100 oldalnyi programozás után odáig jutottam, hogy feladom.
Szerencsére a könyv harmadától a sok informatikus bigyó mellett egyre nagyobb szerep jutott az általam oly' nagyon kedvelt családi hangulatnak, köteléknek, valamint kifejlődött egy harmadik szál is, ami jócskán felpiszkálta a fantáziámat - még úgyis, hogy számítógépes kötődésű.

Nell kilencéves lánya, Ginia rendkívüli kis boszi. Korához képest profi a programozásban, és felnőtteket meghazudtoló módon bánik a különféle programokkal. Mindemellett megszállottja a Varázsvilág nevű, kizárólag boszorkányoknak kifejlesztett számítógépes szerepjátéknak. Állandóan arra törekszik, hogy minél fentebb kerüljön a ranglistán. Ám amikor eléri a negyedik helyezést, egy igencsak komoly ellenféllel találja szemben magát, az öreg, pokróc Marcusszal, az új-skóciai klán egyik legerősebb boszorkányával.
Marcus és Ginia között - miután tudomást szereznek egymás valódi kilétéről -, ádáz harc kezdődik a virtuális, és való világban egyaránt. És bár Ginia és Marcus személyes kis csatája csak egy mellékszál, én félelmetesen jókat mosolyogtam szócsatáikon, és mindazon, amilyen taktikákat bevetettek a másik virtuális karakterének kiiktatására. Szinte habzsoltam ezeket a részeket, és kedvem támadt kipróbálni a játékot.

No, de a középpontban mégiscsak Elorie és az ő eddig nem ismert képessége áll. Ez amellett, hogy igen erőteljes jelenlétet biztosít a modern technika vívmányainak, egyéb nyalánkságokat is tartogat.
Az ismeretlen varázserő miatt felbolydul az egész varázsközösség, s egyik oldalról megmutatkozik a családi, baráti összetartás, ami Debora Geary műveire annyira jellemző, másfelől pedig ugye fel kéne térképezni ezt az újdonságot is. Kitapasztalni, mire jó, hogyan működik, és úgy egyáltalán kutatásokat végezni.

Mint fentebb említettem, a Modern boszorkány során szívembe zártam Nell családját, és a többieket is. Jó volt újra köztük lenni, és ha csak külső szemlélőként is, de részesülni abban a meghitt családi légkörben, ami körbelengte ezt a csapatot. Imádtam az összetartásukat, a vicces évődéseiket, a másik támogatását, az elszántságot, a harmóniát, és úgy mindent.
Külön jó pont, hogy bár jelen voltak az előző kötet húzókarakterei, most mégis az eddig háttérbe szorultak mutatták meg magukat. Így megismerhettük a mindenre elszánt, ravasz Giniát, a remete életet élő, gyerekgyűlölőnek tűnő Marcust, mindenki nagymamafiguráját, vagyis a bölcs Moirát, a harcos anyatigris Nellt, és természetesen a természetközeli, modernitástól távol álló Elorie-t, aki tulajdonképpen mi magunkat is megtestesít (mert hát ki ne vágyott volna gyerekként varázserőre?), és aki a sors furcsa fintoraként akkor jön rá, hogy boszorkány, amikor kezdene beletörődni helyzetébe. Ráadásul egy tőle igen távol álló varázserő birtokába kerül, amivel láthatatlan boszorkányból egyszeriben nagyon is láthatóvá válik.

Ami pedig a kutatást illeti, egy új dolog feltérképezése minden esetben érdekfeszítő. A folyamat, ahogyan az emberek rájönnek a kutatott dolog bizonyos részleteire, netán vakvágányra futnak, na az, lebilincselő. Ki milyen ötlettel áll elő, milyen módszerrel próbálja tesztelni, miként közelíti meg - millió lehetőség, s egyben példa, az emberi leleményességre. Hisz ha belegondolunk, a most minket körülvevő világ elemeit is hasonlóan fejlesztették ki. Ezúttal pedig adott a lehetőség, hogy részesei legyünk egy ilyen kutatásnak.

A Láthatatlan boszorkányt elsősorban azoknak ajánlanám, akik valami aranyos, hangulatos, modern és régi elemeket egyaránt felvonultató, ámde gyomorszorító fordulatoktól és bonyodalmaktól mentes, családközpontú regényre vágynak. Debora Geary nem pergő izgalmakat kínál olvasóinak, hanem családot, annak minden előnyével és "hátrányával" együtt.



Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Ginia, Marcus, Nell, Jamie, Lauren, Aervyn
Kedvenc jelenet: Ginia és Marcus szópárbajai, és a Varázsvilágban játszódó részek
Negatívum: a sok programozás
Borító: 5/5
Megtetszett? Vidd haza!




Családfa


Nagyobb méretért katt a képre






Nyereményjáték


A Láthatatlan boszorkányban nem csak rejtőzködő képességekről, hanem rejtett jelenetésekről is olvashattok - például egy virágcsokor sokkal többet mondhat, mint gondolnád, csak tudnod kell, melyik virág miről mesél! 
Boszorkányaink a virágok nyelvének is szakértői! Mi meg csatlakozunk a rejtőzéshez!
Ezúttal a feladatotok nem túl nehéz: minden állomáson megtaláljátok egy virág jelentését, az értékelés szövegében pedig a virág nevének betűit. Találjátok ki a virág nevét, és írjátok be az állomásnak megfelelő Rafflecopter sorokba!
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a nyertesek jelentkezését pedig az értesítéstől számított 72 órán belül várjuk, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.


Megfejtendő virág jelentése:
hosszú élet




Nézzetek be a többi állomásra is

11/02 Deszy könyvajánlója
11/04 Zakkant olvas
11/06 Dreamworld
11/08 Angelika blogja
11/10 Kristina blogja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése