2016. december 4., vasárnap

Mindee Arnett - A Rémálom-rejtvény



A rémálmok élete sosem volt épp leányálom. Az Akkordél Akadémia sorozat utolsó részében azonban minden eddiginél komolyabb problémákkal kell Porkának szembe néznie. A Blogturné Klub 2016. november 29-e és december 4-e között egy blogturné keretében búcsúzik a sorozattól, amelyet, ha ti is követtek, megnyerhetitek Mindee Arnett: The Nightmare Charade - A Rémálom-rejtvény könyvét a Könyvmolyképző kiadó felajánlásával.


Mindee Arnett: A Rémálom-rejtvény

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633998618
Oldalszám: 416 oldal
Fordító: Mesterházi Mónika

Fülszöveg:
Porka ​​Evergím harmadikos az Akkordél Akadémián, és nincs más vágya, mint egyedül maradni a barátjával, Eli Bookerrel, de a sors szó szerint távol tartja őket egymástól. Porka ugyanis Rémálom, aki be tud lépni Eli álmaiba, hogy figyelmeztető jeleket találjon a jövő értelmezéséhez, de egy ősi átok szerint, ha igaz szerelem bontakozik ki közöttük, az tragédiához vezet. Porka és Eli vállalná a kockázatot, ám a hatalom másképp gondolja: kísérőt jelölnek ki melléjük, aki vigyáz, hogy a kapcsolatuk szigorúan plátói maradjon.
Ha ez nem lenne elég, a Mágusfajták Rendkívüli Hírszerzési Alosztálya (az M.R.H.A.) megbízza őket, hogy az álomlátó kötelékükre támaszkodva segítsenek megtalálni a fekete mágiának a mágusfajták által ismert legnagyobb hatalmú tárgyát. Az Animus Mortem feltámasztja a holtakat, de az élők lelkének kiszívása útján… így hollétének kinyomozása valóban élet-halál kérdése. Hogy még rosszabb legyen a helyzet, Porka egyik barátját gyilkossággal vádolják, és az illető számít rá, hogy Porka tisztázza.
Porkának túl sok álma, túl sok feladata van, túl sokan ellenőrzik, mit csinál, ám egy Rémálom ritkán engedelmeskedik a játékszabályoknak. Átok és kísérő ide vagy oda, neki mélyre kell hatolnia Eli álmaiban, ha ki akarja deríteni az igazságot, és meg akarja találni a módját, hogyan legyenek végre igazán együtt!

Saját véleményem:
Az Akkordél Akadémia korábbi kötetei elég hullámzóan teljesítettek nálam; míg az első rész döcögött, addig a második pozitív irányba fejlődött, és egész komoly meglepetést okozott számomra. A befejezés... nos, az vegyes érzelmeket váltott ki belőlem.
Egyrészt örültem, hogy a stílusa megmaradt a második kötet színvonalánál, annak pedig mégjobban, hogy a szereplők komoly fejlődésen estek át - főleg bizonyos mellékszereplők. Másrészt - ha a történet második felét nézem - A Rémálom-rejtvény hozta, amit egy befejező résztől elvár az ember: izgalmat, csavarokat, összecsapásokat, veszteségeket és kiélezett érzelmeket.
Csakhogy van egy első hányad is, ami félelmetesen döcögős, ráadásul harmadszorra is elsüti azt, amit már kétszer megkaptunk. Oké, más köntösben, de a lényeg ugyanaz.

Porka és Eli végre révbe ér...hetne, vállalva a kapcsolatukkal együttjáró kockázatot - ami, megjegyzem, üdítő fordulat a YA párosok történelmében -, csakhogy nem engedik nekik. Szétválasztják őket, s érintkezéseiket minimálisra szorítják, míg lépéseiket őrök kísérik. Helyzetük tehát nem túl rózsás. Közös jeleneteik emiatt viszont kifejezetten erőteljesek - hihetetlenül aranyosak és szerethetőek együtt.
Elzárásukat azonban megtöri a kötelező elemként bekúszó nyomozási megbízás, ami újabb feladatot biztosít az Álomcsapatnak.
Maga a nyomozás egyébként nem lenne rossz, ha nem harmadszorra éltem volna át. Amit viszont az ismétlésnél is jobban fájlaltam, az az értékes idő volt, hisz a lényeget szabta rövidebbre.
Szerencsére Mindee Arnett a könyv második felére beerősített, és bepörgette a motorokat, megmutatva, mennyi potenciál rejlik még Porkáék kalandjában.

Amennyiben viszont egyetlen dolgot kéne kiemelnem az utolsó részből, akkor egyértelműen  - tessék kapaszkodni - a karaktereket mondanám. Igen, én, aki régebben a fejemet csapkodtam tőlük a falba. Rettentően kiforrták magukat, mindannyian dinamikussá, szerethetővé, sokrétűvé váltak. Az pedig külön jólesett pici lelkemnek, hogy két kedvenc mellékszereplőm is kellő teret kapott a kibontakozásra. A karakteri viszonyokról nem is beszélve.

Összességében tehát A Rémálom-rejtvény méltó és szép lezárása volt a trilógiának, még akkor is, ha bizonyos részei fájónak bizonyultak.
Nem állítom, hogy az Akkordél Akadémia életem legjobb ifjúsági sztorijaként vésődött be, mégis szerethető, aranyos, izgalmas sorozatként tudok rá emlékezni. Persze voltak és vannak hibái, eredetiséggel sem igazán vádolható, mégsem tudok vagy akarok elfeledkezni a jó kis csavarokról, humoros szituációkról vagy az érdekes mítosz-feldolgozásokról.
Biztos vagyok benne, ha jó 5-10 évvel, vagy néhány száz hasonló típusú sorozattal korábban találkozom vele, imádtam volna. Szóval elsősorban a fiatalabb, 14-17 éves korosztálynak ajánlom, illetve azoknak, akik szeretik a nem túl egyedi, de üdítő nyomozós, természetfeletti YA-kat. 


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Szeléna, Lance, Eli
Kedvenc jelenet: egy bizonyos áldozat
Negatívum: a könyv első fele
Borító: 5/4




Nyereményjáték


Előfordult már veled, hogy olvasás közben elgondolkodtál, kik lennének a tökéletes színészek, hogy megformálják a kedvenc szereplőidet? Az Akkordél Akadémia sorozat kapcsán az írónő is eljátszadozott a lehetőséggel, és ki is választotta a saját színészgárdáját. A ti feladatotok az lesz, hogy a kép alapján kitaláljátok, melyik karaktert testesíti meg az adott színész/színésznő, és a helyes választ beírjátok a rafflecopter megfelelő dobozába. A helyes megfejtők között kisorsolunk egy példányt Mindee Arnett The Nightmare Charade - A Rémálom-rejtvény könyvéből.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

11/29 Always Love a Wild Book
11/30 Deszy könyvajánlója
12/02 Sorok között
12/04 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése