2014. május 30., péntek

Antonio Ferrara - Rossz voltam


A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenik meg az idei Könyvhétre Antonio Ferrara: Rossz voltam című kisregénye. 
Kövesd végig a turné állomásait: öt blogger vállalkozott arra, hogy bemutassa Angelo nem mindennapi történetét. 
Három nyereménykönyv kerül kisorsolásra szokás szerint, érdemes velünk tartanotok! Legyetek jók, ha tudtok!


Antonio Ferrara: Rossz voltam

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789632459974
Oldalszám: 168 oldal
Fordító: Garamvölgyi Katalin

Fülszöveg:
Angelo igazi keményfejű, cinikus tizenkét éves kamasz, aki mindig kapható valami balhéra. Ő a rossz fiú mindenhol: otthon, az utcán, a kollégiumban, az iskolában. Csakhogy legutóbbi csínytevése nagyon rosszul sül el: akaratlanul is egyik tanárnője halálát okozza. Büntetésből egy tanyára kerül, egy kis közösségbe, néhány hozzá hasonlóan problémás gyerek közé, Costantino atya felügyelete alá. A pap mélységes meggyőződése, hogy az ember alapvetően jónak született, csak meg kell találnia a lelkében rejtőző jóságot. Angelo persze mindent megtesz annak érdekében, hogy kihozza a sodrából ezt az idegesítően kiegyensúlyozott, őszinte és mosolygós papot. Csakhogy Costantino atyáról lepereg minden provokáció, és a fiú azon kapja magát, hogy célja és kötelessége van: egy kiskutya gondját kell viselnie. Hosszú és rögös út vezet a változásokhoz, a kis közösségben fel-felüti a fejét a bűn és a kísértés. Mindenkinek megvan a maga démona, amivel nap mint nap meg kell harcolnia. Van, akinek sikerül, és van, akinek nem. De a tanyán töltött idő mindannyiuk életét megváltoztatja. A rossz fiúét is.

Saját véleményem:
Angelo nagyon rossz gyerek. Iskolájában folyamatos csínytevéseivel bosszantja társait és tanárait. Ám legutolsó, kissé morbid vicce balul sül el, ugyanis az ablakban lógó csontváz annyira megrémíti az egyik tanárnőt, hogy ijedtében meghal.
Ezek után a 12 éves Angelo-t eltanácsolják, és egy különleges intézetbe küldik, ahol egy pap neveli őt, és még néhány hozzá hasonlóan problémás társát.
Ám Constantino atya teljesen más, mint azt Angelo várná. Nem tart szentbeszédeket, ha a fiú valami rosszat csinál, nem szidja le.
Mindez megzavarja Angelo-t. Nem érti, és nem tudja kezelni ezt az új helyzetet, hozzáállást. Ingadozik. Szeretne megjavulni, mégsem képes rá. Ráadásul kísérti a tudat, hogy felelős valakinek a haláláért. Mindamellett vágyik a szabadságra, az odafigyelésre, és egy saját kiskutyára, ami az atyának köszönhetően meg is adatik számára. S onnantól kezdve felelős lesz egy életért. Tanítania, etetnie és nevelnie kell a kutyust.

Antonio Ferrara könyvében egy olyan fiúról ír, aki rengeteg problémával küzd. Angelo szeretné felhívni magára a figyelmet - olyannyira, hogy még az sem érdekli, hogy apja mindezt veréssel jutalmazza - és ezért bármit megtesz. Azt pedig, hogy ezt miért épp a negatív irányba hajolva teszi, azzal magyarázza, hogy jónak lenni ciki. 
Erre bátran rávághatjuk, hogy hülyeség! Tényleg az, de ha visszagondolunk - főként általános-, és közép- - iskolás éveinkre, akkor rájövünk, bármennyire is butaság, mégis így van. A gyerekek kegyetlenek tudnak lenni egymással.
Nekem volt olyan osztálytársam, aki nagyon is hasonlított Angelora és az ő történetére, és igen, az emberek képesek változni, ha nem is teljesen, de részben. Attól függ, kik állnak mellette.
Angelo esetében pedig a legfontosabb ilyen személy a különc Constantino atya, és Angelo kutyája.
Constantino atya vérbeli pap. Olyan fajta, aki nem tart hosszú szentbeszédeket, nem mondja meg az illetőnek mit csináljon, inkább a háttérből, egy-egy közvetlen tettel egyengeti a fejlődést, és hagyja, hogy az egyén maga jöjjön rá mindenre. Nagyon szerettem őt. A festészetével, az emberek, dolgok jövőbeni ábrázolásával egészen különleges üzenetet közvetít, amellett sugárzik belőle a pozitivitás.
Ugyanakkor vannak az atyának olyan megszólalásai, amiket mai napig nem tudok hova tenni. Abszolút nem illenek egy paphoz.
Angelo pedig rettentően megosztó személy. Nem jó. Gonosz, önző és sérült. Egyrészről érthetőek tettei, másrészről viszont... Azok után, hogy kiskutyára vágyott, teljesen irreális módon bántalmazta az állatokat.
Őszintén bevallom, engem az állatkínzás sokkal jobban kiakasztott és feldühített, mint a szétrongált házak, berendezési tárgyak. Ugyanakkor, amikor nem pusztán gonosz volt, megértettem.
Olyan családban nevelkedett, ahol az apja lenézte, alkalmanként megverte, míg anyja strucc módjára homokba dugta a fejét. Lemondtak róla, mintha nem is létezne. Ez pedig egy kiskamasz számára nem könnyű.
Továbbá az író azt szerette volna szemléltetni, hogy az emberek nem eredendően rosszak. A körülmények és a neveltetés nagyban befolyásolja, ki milyen útra tér, de mindig van választás. A Constantino felügyelete alatt álló gyerekek élettörténetében egytől-egyik van valamilyen tragédia, ami kiváltotta náluk azt, amiért odakerültek az atyához. Ám az atya, bölcsen nem neveléssel és szabályokkal próbálja megjavítani őket, hanem az álmaikra, és azok megvalósítására fókuszál, így terelve el figyelmüket a rossz dolgokról.
Noha a vége felé kissé összecsapottnak éreztem a történetet, túl gyorsan történtek a dolgok, pluszpont jár azért, hogy a regény nem hajlott át egy mélyen vallásos, bibliai idézetekkel telezsúfolt sztorivá. Így a fiatal, és nem igazán vallásos olvasók számára is könnyebben emészthető lesz, az enyhe tanítójelleg, és fontos tanulság mellett.

Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Constantino, és a kutyus
Kedvenc jelenet: Constantino festményei
Negatívum: állatkínzás
Borító: 5/4




Trailer






Nyereményjáték


Jelentős szerepet játszik a történetben Angelo kutyája.
Az öt betűs név egy-egy betűjét elrejtettük a turnén résztvevő blogok posztjaiban. Gyűjtsd össze a betűket és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Három példány könyv kerül kisorsolásra!
Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a kiadó a megjelenés után kizárólag magyarországi lakcímre postáz.



Nézzetek be a többi állomásra is

05/26 Deszy könyvajánlója - Tészta recept
05/30 Dreamworld - Trailer
06/03 Media Addict - Szereplők tervei

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése