2017. július 1., szombat

Melina Marchetta - Jellicoe Road



A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg Melina Marchetta: Jellicoe Road című világsikerű regénye. Az ausztrál írónő ezzel a könyvvel számos díjat nyert, a 2009-es Printz Awards talán a legrangosabb. Hat blogger véleményét olvashatod erről a szívbemarkolóan lebilincselő történetről. Kövesd az állomásokat és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában.


Melina Marchetta: Jellicoe Road

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633998359
Oldalszám: 312 oldal
Fordító: Benedek Dorottya

Fülszöveg:
Ebben a lírai, lebilincselő, díjnyertes regényben semmi sem az, aminek látszik, és minden nyom újabb kérdésekhez vezet.
Taylor Markhamet tizenegy éves korában elhagyja az édesanyja. Tizennégy évesen megszökik a bentlakásos iskolából, ám egy rejtélyes idegen a keresésére indul, és visszaviszi. Most, tizenhét évesen Taylor nem túl lelkes vezetője az iskolai titkos társaságnak, aminek a Városiakkal és az odalátogató Kadétokkal vívott éves harca épp most veszi kezdetét. Idén azonban a Kadétokat Jonah Griggs vezeti, akinek átható tekintetét Taylor nem sokáig tudja kerülni. Ráadásul Hannah, az egyetlen felnőtt, akiben Taylor megbízik, váratlanul eltűnik. Ha Taylor össze tudja rakni a Hannah által hátrahagyott nyomokat„ a feltáruló igazság nemcsak múltjának kérdéseire ad választ, de a jövőjét is megváltoztatja.

Saját véleményem:
Keveredtetek már olyan szürreális álomba, mely alvó állapototokban teljesen logikusnak tűnt, majd felébredve rájöttetek, hogy az egész óriási, értelmetlen katyvasz, amiről azt sem tudjátok, hogyan illenek össze egyes elemei? Nos, én pontosan így éreztem a Jellicoe Road első néhány fejezetét olvasva. Nem értettem, mi az álom, mi a valóság, azt pedig végképp nem tudtam eldönteni, hogy mégis milyen műfajú könyvet tartok a kezemben. A tudatlanság pedig pillanatok alatt frusztrálttá tett, s ólomsúlyú béklyóba zárt. Nem haladtam. Hiába telt el három óra, ami alatt semmi mást nem csináltam, csak olvastam, negyven oldalt haladtam; egyszerűen úgy éreztem, elnyel a történet. Megfullaszt.
Ez az érzés pedig, ha nem is ennyire intenzíven, de az utolsó oldalakig végigkísért. A Jellicoe Road sajnos nem nekem íródott, egyszerűen nem találtuk meg a közös hangot. Ugyanakkor rengeteget őrlődtem, mit vagy hogyan is írjak róla, mivel ahány ismerőssel beszéltem, s amennyi véleményt böngésztem, egyértelműen kiderült, hogy megosztó olvasmányról van szó. Vannak, akik az égig magasztalják, és vannak, akik gyűlölik.
Olyan merész szavakkal, hogy utáltam, azért nem dobálóznék, mert nem lenne igaz, ám az tagadhatatlan, hogy nem jött be, sokat szenvedtem rajta, és ennek az oka részben abban a (hát... nevezzük lírainak) líraiságban van, amit a fülszöveg is emleget. Melina Marchetta túlontúl fennkölt oldalról igyekezett megközelíteni olyan hétköznapi problémákat, mint a gyász, magány vagy a veszteség. Ez valakinek vagy bejön, vagy nem. Engem leginkább azon kötelező olvasmányaimra emlékeztetett, amiket néhány oldal után szépen félreraktam diákként.

Maga a történet a kezdeti kuszasága ellenére négy-öt fejezet után letisztul, lassan elkezd összeállni a kép, s világossá válik, hogy két idősíkon haladva, látszólag két különböző, mégis összefüggő sztorit olvasunk. Egyfelől ott van a múlt, melyet egy tragikus baleset határoz meg, s öt fiatal, akiknek a sorsa nagyban befolyásolja a jelen karaktereit. Másrészt meg kapunk egy jelenbéli szálat, amiben néhány fura tini egymással, a múlttal és önmagukkal folytatott harcát követhetjük figyelemmel.
Az eseményeket Taylor szemén át látjuk. A lányén, aki egy igazán megkeseredett karakter; az élet nem kíméli. Anyja idejekorán magára hagyta, aztán egy fiú átverte, és a bentlakásos suliban sem fenékig tejfel az élete. Egyetlen támasza pedig a történet kezdetén minden magyarázat nélkül elhagyja. S ha mindez nem lenne elegendő gond számára, társai megválasztják a házak fejének, miközben mindent megtesznek azért, hogy "uralmát" aláaknázzák. És akkor mindehhez jön még a háború... A háború, mely az egész regény alapköve.
Három csapat örökös harcban áll egymással: a városiak, a bentlakásosok, valamint a nyaranta érkező kadétok. A három csapat pedig komoly csatákat vív, nem kímélve egymás fizikai vagy lelki épségét. A történet szempontjából külön érdekesség, hogy idén Taylor, mint a sulisok vezére kénytelen szembenézni a kadétokéval, aki történetesen az a srác, aki egykor elárulta...

Karakterileg mind a jelen, mind a múlt szereplői érdekesek, akárcsak a mód, ahogy összekapcsolódnak. Ugyanakkor - azon túlmenőleg, hogy a két sík váltakozása nagyon kuszának bizonyult - számomra ez az egész háborúskodás és sulis dolog tele volt wtf dolgokkal. Egyrészt nem tudtam hova tenni a mérhetetlen kegyetlenkedést (most komolyan, kék-lila foltossá kell verni valakit, és összezúzni az ujjait mert átlép egy határvonalon?; vagy elzárni ártatlan lányokat és majdnem bántalmazni?), másrészt a felnőttek hiányával sem tudtam mit kezdeni, harmadrészt pedig olybá tűnt, a szereplők nem 17 éveseknek, hanem 6-8 éveseknek megfelelően viselkednek. A legjobban mégis az frusztrált, hogy semerre sem haladtunk.
A regény második fele már mutat némi javuló tendenciát, illetve a rejtélyek is kellően izgalmasak ahhoz, hogy az ember ki akarja bogozni őket. Továbba mindenképp a szerző javára írandó a műbe csempészett elmejáték, ami megdolgoztatja az olvasó agyát, és ráveszi, hogy odafigyelve minden apró jelre, megpróbálja összerakni a történéseket, párhuzamokat.

Mindent egybevetve úgy gondolom, a Jellicoe Road egy rendkívül megosztó könyv lesz. Nem szokványos, nem kimondottan populáris, inkább egyedi, elvont, fennkölt. Ha viszont szeretitek az ilyen típusú sztorikat, akkor az érzelmi része is elér a szívetekig.


Pontszám: 5/2,75
Kedvenc szereplő: Ben
Kedvenc jelenet: -
Negatívum: van egy pár...
Borító: 5/4
Sorozat: önálló




Nyereményjáték


Hat állomás, hat ausztrál nevezetesség, amit ha meglátunk, azonnal Ausztrália jut az eszünkbe. Minden állomáson egy-egy képet találsz, találd ki mi van rajta és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

06/25 Kelly és Lupi olvas
06/27 Deszy könyvajánlója
06/29 Könyvvilág
07/01 Dreamworld
07/03 Olvasónapló
07/05 Sorok között

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése